Szervezet közlemény

Nyílt levél Cliff Bedroom szenátornak

Tisztelt Bedroom szenátor!

Sajnálattal tapasztalom, hogy Ön személyes sértésként éli meg kritikámat, amelyet a nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban fogalmaztam meg az Ön irányába. Szó sincs arról, hogy én Ön ellen fordultam volna, de ezt nagyonis jól tudja. Nem a kedvenc műfajom, hogy a nyilvánosság előtt üzengetünk egymásnak, jobban kedvelem a kultúrált módon megszervezett és lebonyolított vitákat, de egyszerűen ha Ön nem hagy más megoldást, kénytelen vagyok így reagálni én is a szavaira.

Először is, tudom én, hogy miről fogalmaztam meg kritikát: az Ön által kidolgozott és benyújtott javaslattal kapcsolatban. Nem kell gyengeelméjűnek nézni engem, olvasási képességeimmel szerencsére nincsen probléma, s az esetek többségében értelmezni is tudom, amit olvasok. A Bedroom-javaslat - az eredeti - kapcsán minden, a gazdaságpolitikához kicsit is értő szakember meg tudja mondani, hogy megvalósíthatatlan. Teljesen fölösleges a nyugdíjaskorúak védelmével takaróznia, ha csődbe megy Cironia, akkor az az időskorúaknak is rossz lesz. Hogy megelőzzem az újabb félreértéseket, még egyszer hozzáteszem, hogy eddig a pontig még csak az EREDETI Bedroom-javaslatról beszéltem.

Rátérve viszont a "Goodman-javaslatra", drága szenátor úr! Most nem tudom eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek. Komolyan az a problémája, hogy nem került bele az Ön NEVE a javaslat szövegébe?! És hogy ezt presztízskérdésnek tartja?! Hát, ha ezt valóban így gondolja - ezt nem tartom valószínűnek, sokkal inkább szavazatszerzési kommunikációs stratégiára gyanakszok -, akkor Önnek semmi keresnivalója a politikában! Egy tisztességes politikust nem szabad hogy érdekeljen az öndicsőítés. Hogyha Ön egyetért a Goodman-javaslattal, akkor nem teljesen mindegy, hogy ott van-e mellette a saját neve, vagy sem?! Lehet, hogy én vagyok a maradi felfogású, de számomra például fontosabbak a nyugdíjasokat érintő konkrét rendelkezések, mint azok nevei és a háttérben megkötött titkos alkuk teljesítésének kérdése. Én a ciron emberekért akarok küzdeni, nem a saját boldogságomért!

Hadd adjak egy kollégai és párttársi jótanácsot, fejezze be a sértődött napközis játszását, és viselkedjen felnőttként! Sőt, viselkedjen politikusként! Örülnék neki, ha a sehová nem vezető személyeskedést félredobva, inkább érveinket ütköztetve haladnánk előre a közös progresszív úton, amíg le nem győzzük a jelenlegi reformpárti kormányt! Mondom mindezt úgy, hogy semmiféle indulat, vagy politikai haszonszerzés nem vezérel.

Azzal nem is kívánok foglalkozni, hogy Ön miként akarja megmagyarázni, hogy a nőket érintő pozitív diszkrimináció miért jó, szemmel láthatóan hírből sem ismeri az egyes erről szóló népesedési és szociológiai tanulmányokat. Biztos vagyok benne, hogy van olyan közönség, ahol ezt a demagóg szöveget el lehet sütni, minden esetre figyelmeztessen arra, hogy ezt a közönséget én messze elkerüljem! Én bízom a ciron polgárok tisztánlátásában, a többség bizonyára képes elfogulatlanul látni  és átlátni a politikai eseményeket, még ha Ön nem is. 

A lehető legmélyebb tisztelettel: Ed Glover, a Ciron Köztársaság következő elnöke